40 napos böjt kezdete 2023-ban és amit érdemes tudni róla

Idén, 2023-ban a 40 napos böjt kezdete, azaz hamvazószerda, február 22-re esik. A 40 napos böjt húsvétvasárnapig tart, ami 2023-ban április 9-re datálható. A nagyböjt legutolsó napja tehát minden esztendőben a húsvétvasárnapot megelőző nap, azaz nagyszombat. Idén tehát a nagyböjt február 22-április 8 közötti időszakot jelöli – s ha egy kicsit utánaszámolunk, könnyen rájöhetünk, hogy ez még sem szigorúan 40 nap, hanem 46.

Mindig máskor kezdődik

A 40 napos böjt, ahogyan maga a húsvét kezdete is évről-évre változik, hiszen az utóbbi mozgó ünnepnek számít. Az általános szabályok azonban minden évben változatlanok. Ezek szerint a 40 napos böjt első napja minden esetben hamvazószerda (ez is mozgó ünnep).

A hamvazószerdáról azt érdemes tudni, hogy a szóban forgó ünnep a farsangi időszak, a mulatozások vége utáni első nap. Egyházi vonatkozása, hogy eredetileg a nyilvános bűnbánatot tartók szertartása, mely később általánosan elterjedt. Ezen a napon a pap keresztet rajzol a hívő homlokára a hamuval vagy a fejére hinti a hamut.

40 napos böjt, ami 46 napból áll – hogy is van ez akkor?

 

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a nagyböjt egyházi gyakorlat. Az Egyház azonban a szóban forgó időszak (hamvazószerda-nagyszombat) vasárnapjait nem tekinti böjti napoknak. Így történhet meg az, hogy bár a két jeles nap között valójában 46 nap van, a böjti időszak mégis 40 napra vonatkozik.

Mit jelent a nagyböjt a keresztények számára?

A 40 napos böjt a Jézus Krisztus feltámadására való testi-lelki felkészülés időszaka. A keresztények egyik legfontosabb vallási gyakorlata, amelynek középpontjában a bűnbánat és a bűneinktől való megtisztulás áll. A nagyböjt egy emlékszakasz, amelynek során Jézus szenvedéseire reflektálunk. A nagyböjt fontos része az ima.

Negyvenelés – szigorú szabályokon alapuló egyházi gyakorlat

Egykor a nagyböjt jóval szigorúbb szabályok mentén öltött formát, mint manapság. Az időszakot negyvenelésnek is nevezték, ez volt a legszigorúbb verziója a böjtölésnek. A keresztények az Egyház intésére a böjti időintervallumban csak negyven alkalommal étkezhettek, naponta egyszer. Ám ezen alkalmakkor sem a falánkságé volt a főszerep.

Ritka étkezéseik során is mértékletesnek, rendkívül önmegtartóztatónak kellett maradniuk. A napi egyszeri étkezésre ideális esetben naplemente után keríthettek sort. A nagyböjt péntekeken még szigorúbb volt, mint egyéb napokon: a negyvenelés szabályainak megfelelően a hithű keresztény péntekenként kizárólag 7 szem búzát vehetett magához.

Az egykori szigorú szokások mára már jócskán megszelídültek

Mára a 40 napos nagyböjti szabályok nagymértékben enyhültek. A katolikus egyház arra kéri a 18 és 60 év közötti hithű követőit, hogy a böjti időszakban naponta csak háromszor étkezzenek, ebből is csupán egyszer jóllakva. Az elkötelezett hívek a teljes időszak alatt nem esznek húst.

Nem hivatalos formációk a köztudatban

A 40 napos böjtnek léteznek nem hivatalos formái is. Ezek szerint vannak olyan hívek, akik kizárólag nagypénteken tartózkodnak a húsevéstől, mások, bár a napi három étkezésnél többször is asztalhoz ülnek, a nagyböjt péntekjein tartózkodnak a húsételek fogyasztásától.

A böjtölés pozitív egészségügyi hatásai

Kétségtelen, hogy a (nem szigorú értelemben vett, spártai) böjtölésnek megvan a maga egészségügyi haszna. Ha odafigyelünk az étkezésünkre, az anyagcsere felgyorsul, könnyebben szabadulunk meg a méreganyagoktól, visszaállítjuk a szervezet belső egyensúlyát.

Persze e pozitív hatások csak és kizárólag abban az esetben érvényesülnek, ha okosan, megtervezetten böjtölünk. A koplalás többet árt, mint használ. Építsük fel tudatosan a böjti időszak étrendjét, és gondoskodjunk róla, hogy vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag ételek kerüljenek a tányérunkra.

Főszerepben a lelki megtisztulás

A nagyböjti időszak a lemondásról is szól. Tartsuk magunkat távol ebben az időintervallumban azoktól a káros szokásoktól, amelyekről tudjuk, egyébként sem tesznek jót a szervezetünknek (alkohol, dohányzás, túlzott mértékű koffeinfogyasztás stb.). Meditáljunk, sétáljunk nagyokat a szabadban. A belső fejlődés jegyében ezek a gyakorlatok még abban az esetben is nagyon hasznosak, ha egyébként nem vagyunk vallásosak.